A kártevők elleni védelem nem egyszerű olyan kertben ahol semmilyen mérget nem akarok használni.
Az egyik lehetőség a növénytársítás. Erről sokat lehet olvasni az interneten is, de nekem nem egészen úgy vált be.
A sárgarépát most már meg tudom védeni úgy, hogy 2 soronként vetek egy sor hagymamagot. ( A dughagymákat nyáron felszedem és októberben visszaduggatom. Ebből lesz tavasszal a korai zöldhagyma.) A két szélső sorba pedig virágot vetek. Ez megzavarja a sárgarépa legyeket.
A sárgarépát kicsit szélesebb sorközzel vetem és később karalábét palántálok közé.
Virágot egyébként sűrűn vetek a kultúrnövények közé is. Leginkább büdöskét és körömvirágot, de más egynyáriakat is.
Én mindenből sokat vetek, hogy jusson az egész családnak. Próbálom a helyet is jól kihasználni.
A zöldborsó egy részét úgy vetem, hogy csemege vagy pattogatni való kukoricát szórok a sorba. Amikor felszedjük a borsót, akkor marad a kukorica.
Másik részen úgy vetem a borsót, hogy a paradicsomot palántálom közé. Mire a paradicsomot karózni kell addigra a borsót felszedem. Az idén körömvirág sorokat tettem közé. Ez a paradicsomnak is hasznos.
A zöldbabbal nem szokott gondom lenni. Évek óta ugyanazt a vetőmagot veszem és legalább felerészben fekete hüvelyű zöldbabot vetek. Ez a főzővízben zöld színre vált, de a vizet nem festi meg. Bőven terem és nem szálkásodik. Szintén szeretem a keleti öles babot. Ez sem szálkásodik és kb. 60-80 cm. egy cső.
A hónapos retket egy sorba vetem a korai salátával. A retek felszedése után kezd fejesedi a saláta.
A retekkel gondom volt minden évben, mert a talajban lévő lárvák megrágják. Az idén ezt is két sor gyöngyhagyma közé vetem. Ezt a hagymát egyébként is külön vetem a többitől, mert nem egyszerre szedem a dughagymával. Ezt eltesszük ecetesen.
Permetezés, tápanyagpótlás:
Mindent bevetek, amiről olvastam vagy hallottam és bevált.
Ha módom van rá, akkor vetőmagból és facsemetéből is a rezisztens fajtát választom. A szőlőnél ez nagyon jól bejött.
Természetesen komposztálok és trágyázom a földet rendszeresen, de a növények levelein keresztül történő tápanyag pótlást (lombtrágya) is meg kell adni. A permetezéshez ez az alap. Én a BIOKÁL készítményt használom, mert ebből van külön a fákra és az egyéb növényekre. A fő, hogy ebben minden természetes anyag. Vannak más jó készítmények is!
Egyéb tapasztalat:
Jól záródó edényben egész évben van vízben áztatott fokhagyma. Ennek a levét leszűröm és újból felöntöm vízzel, hogy legyen, ha szükséges. Az alap permetléhez mindig teszek ebből is.
A rózsára, hibiszkuszra pl. önmagában permetezem. A levelek átveszik a fokhagyma illatot, amit a levéltetvek nem szeretnek. Ez akkor is hatásos, ha a kártevő már megjelent.
Vannak kártevők, amik nem szeretik a savanyú tej illatát. Amikor paradicsomot, káposztafélét permetezek, akkor tejet is öntök a Biokálhoz.
A rebarbarának csak a szárát használjuk fel. a levelét egy fedett edénybe beáztatom és amikor már jól érzik az illatán, hogy kész, akkor a növények, főleg a palánták tövére öntöm. Na a kártevők ezt sem szeretik.
A csalánlé is nagyon jó a permetezésre, de ezt Én eddig kihagytam.
A permetezést igyekszem 2-3 hetenként megcsináni.
Hallottam, hogy a káposztafélék tövére érdemes egy kis fahamut szórni. Ez megvédi a káposztalégytől. Az idén kipróbálom.
A másik állatka, amivel "nem bírok" az a cseresznyelégy. Már a meggy is ízlik neki. Azt találtam ki, hogy mostanában felásom a cseresznyefa alját és alaposan bepermetezem a lemosópermet és az MPD keverékével. Természetesen vízben feloldva. Ha kevesebb lesz a kukacos gyümölcs akkor majd megírom, ha nem, azt is. Azért gondoltam ezt, mert a cseresznyelégy lárvája a földben telel át.
Ha valakinek van jobb ötlete, akkor megköszönöm, ha megírja!